A kültakaró
 

A kültakaró a test védőburka. Fontos feladata van a test hőszabályozásában, a kiválasztásban, a másodlagos nemi jelleg kifejezésében. Két részre tagozódik, az egyik része a bőr, a másik része a bőr alatti kötőszövet. Ménen a sörényél mentén a bór alatti kötőszövetben bőségesebb zsírréteg képződik, a mar tájékán akár 4 ujjnyi vastag is lehet.

A kültakaró hámszerveihez tartoznak a szőrök, amelyek rendszerint ferdén nőnek ki a bőrből, kéreg- és velőállományuk van. Meghatározott helyeken a változó irányulású és helyeződésű szőrökből szőrforgók, szőrtarajok, szőrfésűk alakulnak ki, amelyek állandóak vagy esetlegesek. Az előbbiek az azonosság meghatározására is felhasználhatók (igazságügy). A szőröknek több csoportját különböztetjük meg:
- a fedő szőrök, amelyek a ló jellemző színét adják;
- a hosszú szőrök, amelyek csak meghatározott testrészeken fordulnak elő, és testtájékok szerint sörény, farokszőrök, üstök, bokaszőrök a nevük;
- a tapintószőrök a szőrök különleges válfaját képezik, szőrtüszőjükben sok idegvégződés van.
A tapintószőrök a bőr fejlődése közben korábban megjelennek, mint a fedőszőrök, és
a vele született szőrhiányesetén sem hiányoznak. A szőrök korlátozott élettartamúak.

A köztakaró módosult képződményei

A pata.

A pata a harmadik ujjpercen (patacsont) tokszerűen alakult, palaszürke vagy viaszsárga, ferde, csonkakúp alakú, módosult köztakaró. A patán a bőr szerkezete módosult: nincsenek rajta szőrök, csaknem hiányoznak a mirigyek, a hámréteg rendkívül elszarusodott, megvastagodott, és szarutokot alkot, az irha is erősebben kifejlődött; a bőr alatti kötőszövet viszont a pata egyes helyein (nyír, sarokvánkos) megvastagodott, másutt (fal, talp) teljesen eltűnt.

A patán a következő részek különíthetők el:
- a fal, amelyen elöl a hegyfal, ettől kétoldalt az oldal- és a sarokfalak, hátul a befelé forduló saroktámasztók helyeződnek;
- a szegély, a puha bőr és a kemény szarutok keskeny átmenete;
- a szegélytől lefelé körkörösen kiemelkedő párta;
- a szegély folytatásában a sarokfal fölött kiszélesedő és kidomborodó sarokvánkos; - a talp, amelynek alsó felülete homorú;
- a talpszárak között helyeződő nyír, ennek hegye és a nyírszárak. Utóbbiak által határolva a középső nyírbarázda található, a nyírszárak és a talpszárak között az oldalsó nyírbarázdák vannak. (1. ábra)

1. ábra. Az elülső pata talpi felülete
I., IIA., IIB. hordozószél, margo solearis; I. hegyfali-, IIA oldalfali-, IIB. sarokfali rész; 2. saroktámasztó, pila angularis; 3. fehérvonal, zona alba; 4., 4/A. talp, solea ungulae; 4. - tes- te, corpus soleae, 4/A - szára, erus soleae; 5. nyír, euneus ungulae s. furea; 6. középső nyír- barázda; 7. sarokvánkos, torus ungulae; 8. a nyír szára; 9. oldalsó nyírbarázda

A pata egyes részeinek megfelelő hámrétegből a szarutok alakult ki, ezen belül a patairha és alatta a pata bőr alatti kötőszövete található. Ez utóbbi a pata fali és talpi részén hiányzik. A szarutok fali részén, a szarufaion makroszkóposan is elkülöníthető három réteget találunk: a fedő-, oszlopos- és lemezes réteget (2. ábra).

A szarufal alsó széle, A a hordozószél a talpon túlterjed, és a talppal a világosabb, morzsalékony, kb. 3 mm széles, fehér vonal köti össze (a patkószöget e vonal külső szélébe szokták verni). A fehér vonalnak a hordozószél külső petemétől való távolsága jelzi a szarufal vastagságát (leg- vastagabb a szarufal a hegyfalon). A szarufalnak a pártaszéltől a hordozószélig mért távolsága a hossza. Ez legnagyobb a hegyfalon. A hegyfal a talajjal 45-55°-os szöget zár be. Ez az elülső patákon hegyesebb szög, a hátulsókon meredekebb. Az elülső végtag patája kissé nagyobb és terültebb. A hátulsó patán a talp homorulata kifejezettebb. Az újszülött és a felnőtt állat patáinak alakja és méretarányai eltérnek egymástól. Az újszülött csikó kúp alakú patáján a pártaszélen mért körméret sokkal nagyobb a hordozó szélen mért körméretnél. A talp homorulatát ideiglenes, nyálkás, rugalmas szaru tölti ki és védi. Ez néhány nap alatt beszárad, a második hét végén le is válik a talpról és a nyírről (mesterséges eltávolítása káros). A saroktámasztók nagyobb fejlettsége is feltűnő az újszülött patáján.

2. ábra. A ló ujjának metszete a középsíkban (elülső végtag)

A) csüdcsont, os compedale; B) pártacsont, os coronale; C) patacsont, os ungulare; D) nyírcsont, os sesamoi- deum distale
1. pataízület ürege; 2. patahajlító izom (m. flexor digitorum profundus) ina; 3. pártahajlító izom (m. flexor digitorum superficialis) ina; 4. közös ujjnyújtó izom (m. extensor digitorum communis) ina; 5. az egyenlítő- csontok egyenes szalagja, ligamentum sesamoideum rectum; 6. pártaízület ürege; 7. alsó közös ínhüvely, vagina tendinum digitorum manus; 8. nyírcsont fölötti nyálkatömlő, bursa podotrochlearis (Brauelli)
a) bőr alatti kötőszövet a csüdtájékon, b) szegély és a párta bőr alatti kötőszövete, tela subcutanea limbi et coronae; c) patacsont csonthártyája, periosteum; d) nyíl" bőr alatti kötőszövete, tela subcutanea cunei; e) sarokvánkos bőr alatti kötőszövete, tela subcutanea tori; f) irha a csüdtájékon; g) - l'. pata irhája, corium ungulae; g) szegély-, h) párta-, i) fal-, k) talp-, l) sarokvánkos-, l'. nyír irhája, m) pártatájék bőre; n-p) szaru- fal, epidermis parietis; n) a szarufal fedő-, o) középső-, p) lemezes rétege; q) szarutalp, epidermis soleae; r) szarusarokvánkos, epidermis tori; r') szarunyír, epidermis cunei.

A pata szaruja a hordozószélen, a saroktámasztókon, a talpon és a nyíren állandóan kopik, de pótlódik is. A szaru növekedése havonta kb. 0,8-0,9 cm, ezért a hegyfal szaruja a pártaszéltől a hordozószélig mintegy 12 hónap alatt pótlódik. A talp és a nyír szaruja két hónap alatt megújul.

A tejmirigy.

Módosult kültakaró részlet, pontosabban módosult verejtékmirigy a tejmirigy is. A kancának egy, aránylag kicsiny tejmirigye van, amely két részarányos félből áll, és a lágyéktájon található. A külsőleg egységesnek látszó tej mirigyben mindegyik oldalon két-két önálló, egymástól független mirigy test foglal helyet. A két csecs- bimbó aránylag rövid (3-4 cm hosszú), a bimbók végén 2-2 önálló bimbócsatorna nyílása látható. A mén mirigyállománya gyengén fejlett, a vaszora nyílása tájékán apró fattyúbimbók figyelhetők meg.